2008.10.29. 16:00| Szerző: Τunγacsáp

Gyönyörű ez.

Tegnap este elment valaki fontos. Mosolyogva búcsúztunk. Ki tudja, látjuk-e még őt... Reméljük nem. :)

Csak még úgy szerettem volna, ha hallgathatom, ha meghallgat... Megígértem neki, hogy mesélek, de nem tudtam. Nem tudtam mit. Illetve nem mertem előhozni, nem tudom miért.

Nem szabad ezen rágódnom, ostoroznom magam. Legközelebb majd jobban csinálom. :)

Ígérem. (Persze ez is egy ígéret. :))

A bejegyzés trackback címe:

https://nekemvanblogom.blog.hu/api/trackback/id/tr82738710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása