Emlékszem, egyszer egy vonatúton fél óráig hallgattam egy lány telefonbeszélgetését. Elnézést, nem lány, fiatalasszony. Egy olyan nő tehát, akivel amúgy szívesen megismerkedtem volna, de kiderült, hogy ő már az elkötelezettség majdnem legmagasabb fokára lépett. Az ifjú…

Értelmet nyert egy kifejezés. Úgy is mondhatnám, hogy már tudom, mit jelent. :) Épp egy tévésorozatot néztem, amiben azt mondta az egyik nő a kolléganőjének: – Nem megyünk el inni valamit? Ez egy illokúciós beszédaktus. (Ez két link baloldalt. Ezt hogy kell mondani…

Mikor már nincs sok idő hátra, egyre csak közelít az úticélom, olyankor nem is tudom, mi jár a fejemben. Általában így a nap végeztével kevés kreatív, vagy előrevivő gondolat fordul meg a fejemben. Egy rutin ez már, ami szépen lefut magától is. Az ember például egész kevés…

A tettek szerintem önmagukért beszélnek. Azért leírhatom, mert a szó elszáll, a blogposzt megmarad. Körül vagyok véve emberekkel, azt hiszem ez elkerülhetetlen, legyen szó akárkiről. Az a jó dolog, hogy ezeket a betűket most barátokra pazarolhatom. Az egyik barátom azt mondta, hogy…

Fantasztikus, hogy hol tart manapság a tudomány! Ennek számomra is nagyon sok előnye van. Annyit hallani manapság a H1N1-ről, még a férfiöltözőben a papucsban flangáló meztelen férfiak között is erről megy a diskurzus. A papucs, bassza meg, azt felejtettem otthon, de zuhanyozni…

Hiába gondolom, hogy ez a negatív gondolkodás elrontja az egészet, és az esélyt veszem el magamtól, azt sem tudom megtenni, hogy nem írok erről. Legalább erről tudok írni, amikor másról nem megy. Talán könnyebb lesz ezután, ki tudja. Vajon olvas-e az a barátom, aki hasonló…

Volt egy testvérpár, akivel annakidején nagyon sokat játszottunk. A kezembe fogtam a kemény rudamat, és nagy átéléssel rángattam, miközben őket figyeltem. Ma is nosztalgiával gondolok vissza azokra az időkre. Ma is néha-néha összefutunk, és jól érezzük magunkat. De nemrég…

Nos, azt hiszem mostanában két olvasóm van csupán. Így alakult. Ha nem olvasná senki, akkor nem írnám. Igaz, hogy most sem írom, de legalább akarom. :) Szóval így alakult. Ez a jelen, amiben élünk. Hogy ezzel kapcsolatban minek van értelme, arról szóljon a gyöngylekvár zenekar…

Csak téged hagyni otthon. Meg a ruhákat, fogkefét, szappant, egyéb holmikat. De ha elmegyek, akkor mindegy. Már nem az enyém. Azt csinálsz velük, amit akarsz. Már nem az otthonom, így nincs hol hagynom bármit. Magaddal is azt teszel, amit akarsz. Én is magammal.

Jó napot! Lássuk csak, mi is történt velem mostanában! Pl. a levélgereblyézésben megfájdult a hátam, de csodák csodájára csak három napig tartott. Nem csoda. Vagyis de. Másfél liter 20%-os ecet segítségével vízkőmentesítettem a mosógépet. Ezentúl ez rendszeres lesz. Utána…