Csak elmondom ezt is.
Voltam augusztus 20-i városi ünnepségen, meghívásos alapon a város elöljárói adtak át kitüntetéseket, elismeréseket, kis műsor, pofavizit a testvérvárosokból, stb.
Szégyelltem magam. Egy: simán túlöltöztem a város nagyjait, a közönséget meg pláne. Volt ott minden, rövidujjú inghez nyakkendő, sőt, zakó, rövid nadrág (értsd: leülve kilátszik belőle a lába). Kigombolt felső gombbal meglazított nyakkendő, felállva kigombolt zakó, leülve begombolt, teljesen begombolt...
Azt hiszem a jegyzőn nem volt egyedül kifogásolnivaló, de a polgármesteren, alpolgármesteren igen. Tőlük azért elvárnám, hogy megadják az ünnepnek kijáró tiszteletet. A többiek nem érdekelnek, maximum hozzájárulna a jó közérzetemhez, ha ők is.
Vagy ez túl nagy igény a mai világban?
Kettő: a német testvérvárosunk polgármestere beszélt, és nagyon úgy voltam vele, hogy inkább ne tolmácsolják. Sportközvetítésekkel szoktam így lenni, pl. Federer nyilatkozik németül, vagy angolul, akkor inkább hallgatnám őt, nem az akármennyire ügyes kommentátort. De a mi tolmácsunk nem volt különösebben ügyes. De legalább nem vágott bele a Herr Bürgermeister szavába.
Na de hogy jót is mondjak, találkoztam az általános iskolai matektanárnőmmel, nagyon bírjuk egymást :))), meg még egy-két szimpatikus helyi emberrel. Anyukám pedig csinos volt, kapott plecsnit. :)
