Szépen nézek ki. Na persze úgy is, de átvitt értelemben gondoltam. :)

Túl kell biztosítanom az ébresztésemet, mert második nap, hogy elaludtam, aztán csak úgy egyszer találomra kinyitottam a csipám. Kárpótlásul kaptam ajándékba egy selyemnyakkendőt. But there is no such thing as a free lunch. Zs*rburgert ettem, hátha fogyok megint. :)

Milyen már, mikor ott a célszalag, aztán fogják magukat, és hátrébb viszik? Az ember azért nyit hajrát egy adott távra, mert pont azt bírja még ki teljes erővel. De ha beértem végre, akkor szénné égetem magam a strandon, koktélt szürcsölök, és ööö, ja, lesz nekem egyéb más teendőm is. :S

Szóval vagy ide se dugom az orrom, meg máshová sem, vagy ha már nagyon kivagyok, akkor mégis. Legalább légkondi lesz. :)

Csók!